Bár hazánkban a különböző talajművelő eszközöket egységesen talajlazítóknak szokták hívni, a nemzetközi piacon már gyakrabban találkozhatunk a vésőeke, illetve a lazítóeke elnevezésekkel, ezek pedig már valóban közelebb állnak a valósághoz.
Ezek az eszközök hasonlóan végzik el az alapművelést, mint a szántóföldi nehézkultivátorok, ám ezeknél az eszközöknél a talajlazítók mélyebben tudnak a talajba hatolni. A középmély típusok olyan 45 centiméter, a mélyművelő vésőekék pedig általában már 60-65 centiméter mélységig is a talajba tudnak hatolni. Ezek a gépek pedig általában a munkakörülmények függvényében körülbelül 6-10 kilométer/óra sebességgel üzemelhetnek.
A talajlazítók használata nem csak a mezőgazdaságban hanem a kertészkedésben is fontos, hiszen ezekkel az eszközökkel fenntartható a talaj megfelelő állapota.
Milyen esetben van szükségünk talajlazítóra?
A talajlazítás a talajregeneráló talajművelés egyik legrégebbi módja. Őseink ugyanis már az eke megjelenése előtt lazították (feltúrták) a talajt. Az elmúlt 15-20 év alatt hatalmasat változott a talajlazító eszközök nemzetközi piaca.
Míg nagyon sokáig az egyenes vagy a mereven ívelt gerinclemezű késekkel szerelt, V-elrendezésű, egy késsoros lazítók voltak használatban, addig az elmúlt időszakban a kínálat igencsak megváltozott, így egyre több gyártó fel tudta venni a termékpalettái közé a véső-rendszerű lazítókat is.
A ma használt talajlazítókat a talaj lazítására és művelésére tervezték. Ezek az eszközök pedig már 65 centiméteres mélységig a talajba tudnak hatolni. Ezeknek az eszközöknek a használatával lazítani lehet a talajszerkezetet, ez pedig elegendő pórus mellett lehetővé tudja tenni a a víz, a levegő illetve a tápanyagok áramlását is.
Ez a típusú talajművelés a standard talajművelést tudja helyettesíteni, alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás, magasabb hozam és alacsonyabb vonóerőigény mellett.
A talajlazítók használatának előnyei
A talajlazítók használatával lazíthatjuk a szántóföldek fizikai és biológiai kondícióját is. Ebbe beletartozik a levegőellátottság, a vízbefogadás, illetve a földben található mikroorganizmusok életterének javítása is. A talajlazítók emellett a talajban lévő tömörödött rétegeket is képesek megszüntetni, ennek köszönhetően utat nyitnak a mélyebbre ható gyökereknek, de ez hatékonyan csökkentheti a belvízveszélyt is.
Más talajműveléssel ellentétben a lazítás alkalmával kisebb lesz a talajnedvesség-veszteség, illetve a szén-dioxid-emisszió is. A lazítás a mélyebb rétegeken létrehoz egy kedvező talajstruktúrát, ezek pedig megfelelő eszközökkel kiegészítve bakhát és osztóbarázda nélküli talajfelszínt eredményezhetnek. A talajlazítók vázszerkezete egy speciális zárszerelvényből, illetve hegesztett összekötőkből áll, általában szerelhető kivitelben.
A több szögben megtört lazítókések el lettek látva fordítható vésőorrbetéttel, emelőszárnyakkal, illetve oldalkésekkel is. Így a talaj fellazítása nem keveri az alsóbb, biológiailag inaktívnak nevezhető réteget a felső, biológiailag aktív talajszelvénnyel. A talajlazítóval történő talajművelést érdemes profiltrágyázással is kiegészíteni.